Évről évre a labrador retriever a legnépszerűbb házi kedvenc kutya.1 Nem csoda, hogy a szerény labor továbbra is a legjobb választás; szelíd természetük, ostoba személyiségük és szórakoztató attitűdjük mindent magában foglal, amit az „ember legjobb barátja” jelent.
A modern labrador szerető családtag, a gyerekek legjobb barátja, vadásztársa és megbízható munkakutya. Ez a tökéletesen kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozott fajta azonban nem csak a levegőből tűnt fel. Az ember melletti évek múltjával azzá váltak.
Labrador felmenői: St. John’s Water Dogs
A labrador géneket a legtávolabbra a 17. századig vezették vissza, a „St. János vízi kutyái” elkísérik a halászokat csónakjaikon. Ezek a sima matrózok segítették a halászokat a halászhálók elővételében, és jól alkalmazkodtak a vízhez, rövid, vastag, vízálló kabátjukkal és vastag farokkal, amelyek kormányként működtek úszás közben – ismerősen hangzik?
Ezeket a kutyusokat az új-fundlandi kolóniában találták (amely ma Kanada része), és Új-Fundland fővárosáról és a víz iránti szeretetükről nevezték el St. John’s Water Dogs-nak. Ezek a kutyák elkezdtek keveredni importált munkakutyákkal, valószínűleg Angliából, Írországból és Portugáliából, akik Új-Fundlanddal kereskedtek.
A St. John’s Water Dogs erős, zömök volt, és nagyon hasonlított a modern angol labradorokra. A mellkasukon, a lábukon és a pofájukon fehér foltokról lehetett megkülönböztetni őket, amely mintázat ma már a modern labrador keverékekben is felbukkan.
Az 1800-as években az új-fundlandi kormány kemény adót vetett ki minden olyan kutyára, amelyet nem mezőgazdasági munkára, például terelésre vagy állatvédelemre szántak, hogy ösztönözze a mezőgazdasági ágazat növekedését.
A St. John Water Dogs megfogyatkozott, de kevesen kerültek kereskedelmi hajókon keresztül Nagy-Britanniába.
Az első labrador retrieverek
Egyszer Nagy-Britanniában a St. Johns Water Dogokat hamar felismerték egyenletes temperamentumukról, kitartásukról és munkaképességükről. Brit vadászkutyákkal tenyésztették őket, hogy létrehozzák az első labrador retrievereket, amelyeket az új-fundlandi labrador régióról neveztek el.
Peter Hawker ezredes, lövészsportoló volt az első, aki megkülönböztette a „megfelelő labradort” a különféle vadászkutyák és a St. John’s Water Dog tenyésztő őseitől. Alapos leírást kapott „Bevezetés a fiatal sportolókhoz” című könyvében, amely először 1845-ben jelent meg.
Megdicsérte a labradort a lövészsportban való felhasználásukért, és „messze a legjobbak mindenféle lövészethez” és kizárólag fekete színűnek nevezte őket.
Labrador idővonal
- 1846: Először hivatalosan leírták
- 1857: Az első ismert fénykép
- 1870-es évek: Angliában általánosan és széles körben ismert labradorok
- 1892: Feljegyezték az első májszínű (csokoládé) kölyköket
- 1899: Az első sárga labrador a rekordon
- 1903: A Kennel Club elismerte
- 1917: Első American Kennel Club regisztráció
- 1938: Fekete labrador volt az első kutya, aki felkerült a Life magazin címlapjára
Keményen dolgozó kutyák
A labrador családot gyakran lustának titulálják. Szívesen mocorognak a házban, és hangosan horkolnak! Valójában a labrador fajta az egyik legjobb munkaetikával rendelkezik bármely kutya közül. Nagyon sokféle feladatra tenyésztik őket, a vadásztársaktól az életmentő mentőkig.
Intelligenciájuk és tetszésnyilvánításuk, valamint természetes képességeik tökéletes tanulókká teszik őket, akik gyakorlatilag bármilyen szerep betöltésére alkalmasak. Egyes munkák, amelyekre a labradorokat kiképezik:
- Retrieval: Ez a legáltalánosabb használat, mivel a labrador orra és a víz szeretete jól jön a vadmadárvadászoknak
- Drogfelderítés: Repülőtereken gyakran használják, a labrador hihetetlen orra páratlan.
- Konzerválás: Új-Zélandon a labradorokat vagy a laboratóriumi kereszteket gyakran használják természetvédelmi kutyákként, amelyek kiszimatolják a megfoghatatlan madárfajokat a populáció megfigyelésére.
- Látószem-vezetők: A labradorok a vakok segítésére leggyakrabban kiképzett látó szemű kutya. Egyenletes indulatuk lehetővé teszi számukra, hogy nagy nyomású pozíciókban legyenek, és megbíznak gazdáik biztonságában.
- Érzelmi támogatás: A labradoroknak beépített érzelmi támogatási képzésük van. Empatikus képességeikről és emberi érzelemérzékükről jól ismertek.
- Kutatás és mentés:Egy labor energiája és vágya, hogy örömet szerezzen nekik, hogy ilyen magas nyomású helyzetekben is kiválóan teljesítsenek.
- Betegségfelismerés: A szuperszippantó már a tünetek megjelenése előtt észreveszi a testi változásokat, így pontosan észleli az olyan betegségeket, mint a Parkinson-kór, a cukorbetegség vagy a rák.
angol labrador vs amerikai labrador
Csak egy standard Labrador Retriever van leírva, de bizonyos fizikai különbségek láthatók a csoportok között. Az „angol és amerikai” címkézés félrevezető, mivel minden labrador angol eredetű. A komoly labrador tenyésztők ehelyett a Labrador két változatát „megjelenítésnek megfelelő” (angol) és „working/field” (amerikai) néven említik.
Az angol labrador igazi labradornak számít, mivel összhangban vannak a fajtaleírással és a szabványokkal. Zömökebbek, szélesebb fejjel, sűrűbb kabáttal és rövidebb lábakkal.
Az American Lab könnyebb, hosszabb a lába, keskenyebb a feje és hosszabb a fang. Bármelyik eltérés előfordulhat bármelyik országban; nem kizárólagosak egyik kontinensen sem.
A változás a labrador történetének fejlődésével történt. Míg eredetileg Angliában tenyésztették őket munkára, kiállítási kutyákként szeretik és tisztelik őket. Azért tenyésztették ki őket, hogy megőrizzék eredeti tulajdonságaikat.
Eközben a labrador elsősorban vadásztárs volt Amerikában, így sportosabb testet, magasabb energiát és hosszabb állóképességet fejlesztettek ki.
Végső gondolatok
Ki gondolta volna, hogy a labradoroknak ilyen kiterjedt története van? A lusta, ostoba laborjainkat tekintve nehéz lehet elképzelni őket ilyen felelősségteljes pozíciókban. Szerény homlokzatuk mögött azonban egy mélyen intuitív, intelligens, erős és határozott kutya rejtőzik.
A labortulajdonosok tudják, milyen szerencsések, hogy ilyen szerető, gyengéd lényekkel oszthatják meg otthonukat.
