Az elmúlt években láthattad az egyik videót egy gepárdról és egy kutyáról, akik játékosan hancúroznak vagy összebújnak egy állatkerti kiállításon. Még azt is gondolhatta, hogy ez csak egy újabb gátlástalan „állatkert”, amely veszélyes trükköt alkalmaz a figyelem felkeltésére és a látogatók vonzására. A jó hír az, hogy ez egyáltalán nem így van. A gepárd és a kutya köteléke mögött egy tudomány áll, és ez egy gondosan gondozott és felügyelt kapcsolat.1 Beszéljünk a gepárdok és a kutyák közötti kapcsolatról, és arról, hogy ez milyen előnyökkel jár az állatok számára.
Miért van szükségük a gepárdoknak a kutyák támogatására?
A vadonban a gepárdok általában meglehetősen magányos állatok, életük nagy részét egyedül töltik. Néha a hím gepárdok más hímekhez kötődnek, és kis társakat hoznak létre. Ezek a kapcsolatok a többi gepárddal támaszt és további biztonságot nyújtanak a gepárdoknak. Fogságban a gepárdok csoportosítása más gepárdokkal területi jellegük miatt nem feltétlenül működik jól. Itt jönnek be a kutyák!
A fogságban élő gepárdok szoronghatnak, ami stresszhez vezethet. A természetben a gepárdokat „harc előtti repülésre” építik, ami hajlamossá teheti őket erős stresszre olyan helyzetekben, ahol korlátozott a menekülési útvonaluk. Azáltal, hogy kutyatársat adunk egy gepárdnak, a gepárd biztonságban érzi magát, és egy megbízható barát társaságában van, hogy érzelmi támogatást nyújtson, csökkentse a stresszt.
Miért működik ez a kapcsolat?
Az ezekben a programokban használt kutyákat gondosan választották ki a temperamentum alapján, bár a legtöbbjük mentőkutya. A kutyák türelmes kutyák, akik elviselik a gepárd durva játékát. A kutya jelenléte rendkívül megnyugtatja a gepárdot, segít csökkenteni a stresszt, és biztonságérzetet és társasági érzést nyújt. Stresszes és új helyzetekben a kutya gyakran hajlandó előre ügetni, ellenőrizni a helyzetet, ami segít a gepárdnak biztonságban érezni magát, és szívesebben fedezi fel a környezetet.
Sokkal több van a kapcsolatban, mint egy gepárd és egy kutya összeragasztása. A lassú bemutatkozás akkor kezdődik, amikor a kutya és a gepárd még nagyon fiatalok, általában 3 hónapos koruk körül. Gyakran előfordul, hogy a gepárdokat az anyjuk elhagyta, vagy valamilyen okból elvitték őket, például az anya nem termel elegendő tejet a növekvő cica eltartásához. A cica és a kutya egymásnak bemutatásával a gepárd játszótársat kap, aki segít megtanulni a megfelelő szocializációt és az egészséges játék határait.
Együtt élnek?
A kutya és a gepárd naponta több órát tölt együtt, de külön is marad idejük. Ez lehetővé teszi, hogy a kutya időt tölthessen emberekkel és más kutyákkal, és lehetővé teszi a gepárd számára, hogy megtanuljon kényelmesen önállóan működni.
Érdekes módon a legtöbb beszámoló szerint a kutya a kettőjük közötti kapcsolat domináns tagja. Étkezéskor elválasztják őket egymástól, hogy elkerüljék az étellel kapcsolatos veszekedéseket és nézeteltéréseket. A másik nagy ok, amiért étkezés közben elválasztják őket, az az, hogy megakadályozzák, hogy a kutya táplálékot vegyen a gepárdtól. Mivel gyakran a kutya a domináns résztvevője a kapcsolatnak, nagyobb valószínűséggel lopnak el ételt a gepárdtól, bár a helyzet fordítva is várható.
A legtöbb állatkert 2 éves kor körül véglegesen elválasztja egymástól a kutyát és a gepárdot, bár néhányan élethosszig együtt tartják őket. A legtöbb állatkert úgy találja, hogy a gepárdok 2 éves koruk felett nincs szükségük a kutya társaságára.
Elválasztásuk csökkenti annak esélyét, hogy agresszió alakuljon ki a gepárdból, és általában ebben a korban a gepárdok már nem igénylik a kutya extra érzelmi támogatását. Az elválasztást jóval korábban kezdik, lassan csökkentve a két állat együtt töltött idejét a stressz elkerülése érdekében. A kutyákat örökbe fogadják, gyakran az állatkert személyzetéhez.
Befejezésül
A kutyák és a gepárdok kapcsolata egyedi és érdekes, de a tudományon és az állatok viselkedésén is alapul. A kutya sok gepárd egészséges kiegészítője, segíti őket abban, hogy minimális stressz és félelem mellett eligazodjanak a körülöttük lévő világban. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy megfelelő szocializációt és biztonságos társaságot biztosítson a gepárdnak.
Ezeket a kapcsolatokat gondosan hozták létre és ellenőrzik, és sokkal többről van szó, mint egy kutya és gepárd együttes bedobása egy kifutóba. Mindkét állatnak időt kell biztosítani egymástól, hogy önállóság és önellátás alakuljon ki, valamint egészséges határokat tudjon kialakítani, és csökkentse a stresszt, amikor külön vannak.
