Higanymérgezés macskákban – Okok, tünetek és kezelés (állatorvos válasza)

Tartalomjegyzék:

Higanymérgezés macskákban – Okok, tünetek és kezelés (állatorvos válasza)
Higanymérgezés macskákban – Okok, tünetek és kezelés (állatorvos válasza)
Anonim

A higany a környezetben mindenhol megtalálható nehézfém. Többféle formában létezik:

  • Elemi higany: megtalálható néhány hőmérőben
  • Szervetlen higanysók/vegyületek: az iparban és bizonyos vegyi anyagok gyártásában használják
  • Szerves higany (pl. metilhigany): ismert, hogy a táplálékláncon keresztül biológiailag felhalmozódik, különösen a halakban

A macskák különösen érzékenyek a metilhigany hatásaira.

Mivel az elemi és szervetlen higanynak való kitettség nem túl gyakori a macskáknál, ez a cikk a metil-higany krónikus expozíciója által okozott higanymérgezésre összpontosít.

Mi okozza a higanymérgezést macskákban?

Történelmileg metil-higanymérgezést figyeltek meg olyan macskáknál, akik nagy mennyiségű szennyezett halat fogyasztottak. Lehet, hogy hallott már a japán Minamata „táncoló macskáiról”, amelyek tünetei abból adódnak, hogy az 1950-es években egy petrolkémiai üzem nagy mennyiségű higanyhulladékot dobott a Minamata-öbölbe (ezeket is érintettek ezrek). Az 1970-es években egy másik jelentés is érkezett macskákról Minamata-kórban a kanadai Ontarióban.

Számos közelmúltbeli tanulmány (például ez) aggodalmát fejezte ki a kisállat-eledel metil-higanyszintje miatt. Ennek az információnak a gyakorlati alkalmazása jelenleg korlátozott, mivel:

  • Nem ismert, hogy a kimutatott higany mekkora része biológiailag hozzáférhető (vagyis képes felszívódni a szervezetben)
  • Az állatorvosok nem gyakran tesztelik a macskákat a metil-higany expozíció szempontjából, ezért nem tudjuk, hogy a macskaeledel megemelkedett szintje okoz-e magasabb szintet a macskákban
  • Az Egyesült Államokban nincs szabályozva az állateledel higanytartalma, így nincs közvetlen intézkedés a kereskedelmi étrendek biztonságának javítására

A macskaeledelben lévő metil-higanynak való krónikus expozíció minden bizonnyal mérgezést okozhat. Jelenleg azonban nincs klinikai bizonyítékunk arra, hogy ez valóban megtörténik.

Törött üveg hőmérő, amely higanyt tesz ki
Törött üveg hőmérő, amely higanyt tesz ki

Mik a higanymérgezés jelei macskákban?

A macskák higanymérgezésének tünetei elsősorban az idegrendszer (beleértve az agyat is) károsodására vezethetők vissza, mert itt hajlamos a metil-higany felhalmozódása a szervezetben. A vesék is gyakran érintettek, valamint a meg nem született kiscicák (a higany átjut a placentán).

A jelek a következők lehetnek:

  • Ataxia (általános koordinációs zavar)
  • Remegés vagy görcsök
  • Szokatlan viselkedés
  • Túlzó járás (hipermetria)
  • Látásvesztés
  • Rohamok

Több hétbe is telhet, amíg a metil-higany felhalmozódik a szervezetben olyan szintre, hogy a toxicitás jelei nyilvánvalóvá váljanak.

Kezelhető a higanymérgezés?

Sajnos nincs specifikus ellenszer a krónikus metilhigany toxicitásra. A kezelés magában foglalja a támogató ellátást és a további expozíció megelőzését. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a kelátképző terápia (amelyet szervetlen higanysók okozta akut mérgezések esetén alkalmaztak) hasznos lenne ezekben az esetekben.

A metilhigany által okozott szervek károsodása visszafordíthatatlan, a súlyosan érintett betegek prognózisa pedig rossz. Azok a macskák, akik túlélik, maradandó neurológiai károsodást és csökkent veseműködést szenvedhetnek.

A jelen cikkben említett konkrét eseteken kívül nagyon kevés jelentés érkezett a macskák esetében megerősített metilhigany-toxicitásról. A tünetek hasonlóak lehetnek más neurológiai állapotokhoz, ezért előfordulhat, hogy az állatorvosok nem veszik fontolóra a metil-higany vizsgálatát, és az enyhe eseteket nem diagnosztizálják. Ezért kevés információnk van a metilhigany toxicitás általános prevalenciájáról macskákban, és arról, hogy az enyhén érintett betegek túlélik-e.

Beteg macska
Beteg macska

Hogyan védhetem meg macskámat a higanymérgezéstől?

Bár a higanymérgezés kockázata a legtöbb macska esetében valószínűleg nagyon alacsony, néhány lépést megtehet, hogy macskája a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ezek különösen fontosak lehetnek vemhes macskák és cicák esetében:

  • Korlátozza macskája olyan ragadozóhalak (pl. tonhal) bevitelét, amelyekről ismert, hogy magasabb higanyt tartalmaznak (a biztonságosabb választásokért tekintse meg ezt a táblázatot)
  • Ellenőrizze a helyi halfogyasztási tanácsokat, mielőtt vadon fogott halat megosztana macskájával
  • Fontolja meg, hogy macskaeledelt vásároljon olyan cégektől, amelyek önként szigorú minőség-ellenőrzést végeznek termékeiken, beleértve a nehézfémek és egyéb méreganyagok vizsgálatát

Jelenleg úgy tűnik, hogy a halolaj-kiegészítők nem jelentenek jelentős higanyforrást.

Következtetés

Remélhetőleg a jövőbeli kutatások folytatni fogják a kereskedelmi macskaeledel metil-higanyszintjének vizsgálatát, és annak megállapítását, hogy ez jelentős aggodalomra ad okot.

Az állateledelben megengedett legnagyobb higanyszintet előíró szabályozás kidolgozása jó lépés lenne afelé, hogy macskaeledelünk a lehető legbiztonságosabb legyen.

Hasznos lehet annak megállapítása is, hogy a macskák metil-higanyszintjének nem invazív vizsgálati módszerei (például prémmintavétel) használhatók-e a széles körű megfigyelésre.

Ajánlott: