Ha szereti az állatokat, lehet, hogy ismeri a törpeschnauzert, de hallott már a sós-borsos törpeschnauzerről? Ritka szürke és fehér kabátja van, tele energiával és kíváncsisággal.
Nagyszerű házi kedvencek, mert alkalmazkodóak és szinte bárhol elférnek. Ha valaha is fontolgatta, hogy örökbe fogadjon vagy megvásároljon egy ilyen kutyát, valószínűleg tudnia kell egy kicsit a fajta eredetéről, történetéről és ismeretlen tényekről.
A só-bors törpeschnauzer történetének legkorábbi feljegyzései
A 15th században egy kutyafajta jelent meg Németországban, amelyet szakállas bajor tanyakutya néven ismernek. Ez a fajta a német gazdálkodók életének meghatározó elemévé vált, és ideális volt az áruk piacra vitelére; tökéletes volt a kocsiban ülni, de még így is megfélemlítheti a tolvajokat. Ma ezt a fajtát standard schnauzerként ismerjük.
A schnauzert keresztezték affenpinscherekkel és törpeuszkárokkal, hogy megpróbáljanak egy kisebb schnauzert létrehozni, amely még használható patkányvadászatra és az otthon őrzésére. Így jött létre a törpeschnauzer. Az első feljegyzés a törpeschnauzerről 1888-ból származik, és egy Findel nevű törpeschnauzert ír le.
Hogyan vált népszerűvé a sós-borsos törpeschnauzer
A törpeschnauzer népszerűsége gyorsan felülmúlta a standard schnauzert, és az 1900-as évek elején a legnépszerűbb szarvasmarha-őrző kutya volt. A törpeschnaucerek népszerűsége tovább nőtt az első és a második világháború alatt. A világháborúk alatt a németek a törpeschnauzereket rattognak és őrkutyának használták.
A törpeschnauzert először 1924-ben mutatták be az Egyesült Államokban, ahol gyorsan népszerűvé vált, 1928-ban pedig az Egyesült Királyságban.
A sós-borsos törpeschnauzer hivatalos elismerése
A törpeschnauzert először 1899-ben ismerték el Németországban a standard schnauzertől különálló fajtaként. A fajtát Amerikában „Drótszőrű Pinscher” néven ismerték el 1926-ban, mindössze két évvel érkezése után. Nagy-Britanniának sokkal tovább tartott; végül 1948-ban ismerték fel a fajtát, 20 évvel azután, hogy az Egyesült Királyságban bemutatták.
A 4 legjobb tény a sós és borsos törpeschnauzerről
1. A törpeschnaucerek nem hullanak sokat
A törpeschnaucerek sokkal kevesebbet hullanak, mint a legtöbb más kutyafajta, így kiváló választás a kutyaallergiások számára. Az egyetlen bökkenő az, hogy 6 hetente kell ápolni.
2. Toto az Óz varázslójából egy törpeschnauzer volt
Toto az Óz varázslójából egy törpeschnauzer volt. Pontosabban só-bors törpeschnauzer volt.
3. A törpeschnauzereknek híres gazdáik voltak
Van egy hosszú lista a hírességekről, akiknek volt törpeschnauzerük. Ezen a listán szerepel Errol Flynn, Usher, Mary Tyler Moore, 50 Cent, Doris Day, Rob Lowe és „Sugar” Ray Leonard.
4. A sós és borsos törpeschnaucerek a leggyakoribbak
A törpeschnauzer kabát 3 színben kapható: fekete, fehér, valamint só és bors. E három közül a legritkább a fehér, amelyet annak ellenére, hogy felismernek, egyes kutyakiállításokon nem engedélyezik.
A sós-borsos törpeschnauzer jó kisállat?
A törpeschnauzer alkalmazkodóképességének köszönhetően remek házi kedvenc. Akár egy mérföldes sétára indul, akár üldögél és tévét néz, mindaddig, amíg a törpeschnauzer veled van, boldog.
Alkalmazkodóképességükön felül a törpeschnaucereket őrkutyának tenyésztették. Ez az őrzés iránti affinitás egy olyan készség, amelyet megőriztek, ami jótékony kisállattá teszi őket.
Következtetés
Amint látja, a sós és borsos törpeschnauzer egy gyönyörű kutya, amely bárkit nagyszerű háziállattá tenne. Hajlamosak őrködni az otthonukban, és megsimogatják a szüleiket, ami azt jelenti, hogy van egy védőkutyád, amely még mindig édes, szerető és hűséges.
Most, hogy mindent tudsz erről a hűséges fajtáról, örökbe fogadhatsz egyet, és örökre szerető otthont adhatsz neki. Szerelmet, hűséget és boldog kutyát kapsz cserébe. A S alt and Pepper gyönyörű bundája csak bónusz.
