A macskák szívférgesség-betegségét (HWD) ugyanaz a parazita okozza, amely a kutyák állapotáért felelős, a Dirofilaria immitis. Számos lényeges különbség van azonban a HWD-ben szenvedő macskák és kutyák között.
A macskák atipikus gazdáinak számítanak ennek a parazitának, és eredendően rezisztensek a szívféregfertőzéssel szemben. Ennek megfelelően a fertőzések aránya általában sokkal alacsonyabb, mint a kutyáknál megfigyelt endemikus szívférges területeken, de a betegség gyakran súlyosabb macskáknál.
E megnövekedett súlyosságra példa a szívféreggel összefüggő légúti betegség (HARD). Ez a tüdő (vagy tüdőszövet) és a tüdőérrendszer patológiájából adódik, még akkor is, ha a fertőzés soha nem érik be (azaz érett szívférgek jelenléte nélkül).
A HARD-nál megfigyelhető klinikai tünetek közé tartozik a köhögés, a zihálás és a nehézlégzés. A HWD másik jellemzője macskákban, hogy az aberráns lárvák vándorlása gyakoribbnak tűnik, mint a HWD-s kutyáknál.
Tehát mit kell tennie vagy nem tennie a HWD-s macskákkal? Olvasson tovább, hogy megtudja:
- A szívférgesség kezelésének 8 teendője macskákban
- A szívférgesség kezelésének 3 pontja macskákban
A 8 teendő a szívférgesség kezelésére macskákban
1. Szívférgesség megelőzés/megelőzés
A szívféreg-profilaxis macskákban való alkalmazása vitákat váltott ki az évek során, mivel a macskák atipikus gazdák, és a macskafélékben a betegségek előfordulása alacsony. Mindazonáltal széles körben elfogadott, hogy a szívférgességgel fertőzött területeken élő macskáknak szívféreg-megelőző terápiát kell adni.
Ha nem biztos abban, hogy szívféreg- endémiás területen él, forduljon a helyi állatorvoshoz. A földrajzi helytől függően különféle megelőző intézkedések állnak rendelkezésre. Az Egyesült Államokban öt lehetőség létezik a szívférgesség megelőzésére: eprinomektin/fipronil/prazikvantel, imidakloprid-moxidektin, ivermektin, milbemicin-oxim és szelamektin.
2. Hörgőtágító terápia
Elvileg a hörgőtágítók alkalmazásának van értelme a macskafélék HWD kezelésében. Az ilyen gyógyszerek segítenek kezelni a hörgőszűkületet (valószínűleg a HWD-vel együtt), és javíthatják az amúgy is fáradt légzőizmok működését.
Miközben a hörgőtágítókat korábban nem építették be rutinszerűen a macskák HWD kezelési protokolljaiba, ez a gyakorlat megváltozni látszik. Egyre több orvos nyúl terbutalinhoz vagy aminofillinhez, hogy segítsen enyhíteni a légúti tüneteket az érintett macskákban.
3. Antitrombotikus terápia
Míg egyes szövegek ellentmondásosnak számolnak be az antitrombotikus terápiáról, különösen kortikoszteroidokkal kombinálva, egyre gyakoribb, hogy beépítik a szívféreg-kezelési protokollokba.
A múltban az aszpirin volt a leggyakrabban használt antitrombotikus szer macskákban; egy közelmúltban végzett tanulmány azonban kimutatta, hogy a klopidogrél (egy vérlemezke-aggregáció gátló gyógyszer) antitrombotikus tulajdonságait tekintve jobb, mint az aszpirin, és ennek eredményeként, annak ellenére, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan tanulmányok, amelyek a macskák szívférgességeinek kezelésére való alkalmazását vizsgálnák, a klopidogrél a leggyakoribb. használt gyógyszert a két lehetőség közül.
4. Kortikoszteroidok
A kortikoszteroidok hasznosak vészhelyzetben és a krónikus kezelési protokollok részeként a macska HWD légúti tüneteinek kezelésére. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a gyógyszereknek a macskákban történő krónikus alkalmazása összefüggésbe hozható a diabetes mellitus (DM) kialakulásával. Ezért elengedhetetlen a DM klinikai tüneteinek (fokozott vízbevitel, vizeletürítés és étvágy) rendszeres monitorozása.
5. Ketrec pihenő
A HWD-ben szenvedő kutyákhoz hasonlóan a ketreces pihenés/korlátozott tevékenység általában javasolt a thromboemboliás betegség és a kapcsolódó szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében.
6. szildenafil (esetről esetre)
A szildenafilt a tüdőerek tágítására használják, és ezáltal segít csökkenteni a pulmonális artériás nyomást, ami hatékony lehet a pulmonális hipertónia kezelésében. A pulmonális hipertónia a pangásos szívelégtelenség jellemzője lehet HWD-ben szenvedő macskákban. Így ezekben a speciális esetekben a szildenafil értékes kiegészítő a macskafélékben előforduló HWD esetek kezelésében.
7. Doxiciklin
A doxiciklin szóba jöhet az esetleges egyidejű Wolbachia fertőzés kezelésére. A Wolbachia pipientis a Dirofilaria lárvavedlésének fontos baktériuma. Mindazonáltal kulcsfontosságú felismerni a nyelőcsőgyulladás kockázatát, amely a doxiciklin macskáknál történő alkalmazásához kapcsolódik, különösen a tabletta formájában. Ezért óvatosan és a helyi állatorvos utasításai szerint kell használni.
8. Oxigénterápia (sürgősségi/esetről esetre)
Különösen vészhelyzetben akut légzési nehézséget mutató macska esetén az oxigénterápia – akár oxigénketrecbe helyezésével, akár orrbefúvás (pl. maszk) alkalmazásával – a légzőrendszer kezelésének döntő része. HWD-s macskáknál jelentkezik, és ezt úgy kell megtenni, hogy az a legkevesebb stresszt okozza a macskának.
A macskák szívférgesség kezelésének 3 pontja
1. Felnőttgyilkos terápia
A konszenzus az, hogy a felnőttgyilkosság elleni kezelés nem javasolt HWD-s macskák esetében. Számos ok támasztja alá ezt az állítást: jelentős kockázat a nemkívánatos reakciók és a kezeléssel összefüggő halálozások felnőttelölő terápia esetén, a kezelés nem egyértelmű előnye, valamint a szívférgek elismert rövid várható élettartama macskákban, ami valószínűleg teljesen kizárja az ilyen kezelés szükségességét.
2. Mikrofilaricid terápia
A legtöbb HWD-ben szenvedő macska amikrofilarémiás. A mikrofiláriák a Dirofilaria immitis első stádiumú lárvái, amelyek párzást követően keletkeznek; így a kifejezés arra utal, hogy az érintett macskák többségénél hiányoznak ezek a lárvák, mivel nem minden szívférges fertőzés érik be a macskákban.
Ahogyan el tudja képzelni, a macskát olyan dolgok miatt kezelni, amelyek valószínűleg nem jelennek meg, legjobb esetben is ellentmondásos; ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a mikrofilaricid terápiákat egyes esetekben a légúti tünetek súlyosbodásával, másokban pedig légzési elégtelenséggel és halállal is összefüggésbe hozták.
Jelenleg egyetlen gyógyszert sem hagyott jóvá az FDA a mikrofiláriák kiküszöbölésére. Így általában a mikrofilaricid terápia nem javasolt macskáknál. A kezelési protokollok legfeljebb makrociklusos laktonok, például a fent említett ivermektin vagy szelamektin profilaktikus terápiaként történő alkalmazását tartalmazzák, amelyet a macskákban a HWD diagnosztizálásakor kezdenek meg, amelyek ilyen megelőző dózisok mellett lassabb elpusztulást mutathatnak, ha mikrofiláriák vannak jelen.
3. Szívférgek sebészeti eltávolítása (azaz féregeltávolítás)
A múltban egyetlen esetsorozat alapján, amikor 5 macskából 2 féregeltávolításon esett el, az ilyen kezelést általában elkerülték. A kevésbé traumás katéterekkel (pl. mikro-snare/nitinol pergőkészletekkel) azonban néhány esetben jobb eredményeket értek el.
Úgy vélik, hogy a javuló túlélési arány a kevésbé mélyreható anafilaxiás válasznak köszönhető, amely a féregfertőzés csökkenése miatt alakult ki. Noha az ilyen fejlesztések alkalmanként hasznosak, sajnos a legtöbb esetben még mindig nem praktikus, és macskaféléknél a HWD esetében továbbra is „nem”-nek számít.
Prognózis
A prognózis méltányos azon macskák esetében, amelyek nem mutatják a HWD klinikai tüneteit. A macskák HWD klinikai eseteinek többségében a prognózis őrzött, kivéve, ha egyidejű akut légzési distressz szindrómát (ARDS) diagnosztizálnak, ami még szupportív kezelés mellett is súlyosnak számít.
Következtetés
Összefoglalva, ellentétben a kutyák szívférgességének eseteivel, a HWD-ben szenvedő macskák kezelése tüneti és támogató terápiára összpontosít, nem pedig felnőttgyilkos terápiára, mint a kutyáknál. A tüneti terápia általában magában foglalja a kortikoszteroidokat, a hörgőtágítókat, az antitrombotikus terápiát és a ketrecben való pihenést, az eseti alapon alkalmazott egyéb kezelések mellett. A szívféreg endémiás területen élő macskákat megfelelő szívféreg-profilaxissal kell kezelni, ahogy a kutyákat is.
