Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy bizonyos kutyafajták hajlamosabbak Cushing-kórban szenvedni, mint mások. Bár tudjuk, hogyan alakul ki a Cushing-kór, még mindig nincs egyértelmű ok, hogy bizonyos fajtáknál miért nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a betegség, mint másokon.1
A Cushing a kicsitől a nagyig terjedő fajtákat érintheti, és előfordulhat, hogy nem lehet egyértelmű különbséget tenni abban, hogy miért vannak nagyobb veszélyben, de fontos, hogy a tulajdonosok megértsék azokat az egészségügyi feltételeket, amelyek hatással lehetnek fajtájukra. Ebben a cikkben megvizsgáljuk ezeket a fajtákat, és részletesebben foglalkozunk ezzel a hormonális rendellenességgel.
A 6 Cushing-kórra hajlamos kutyafajta
1. Uszkár
Az uszkárfajta három különböző méretű fajtára oszlik: Standard, Miniature és Toy. Mindegyik típus hajlamos bizonyos genetikai egészségi állapotokra, beleértve a Cushing-kórt is. Úgy tűnik, hogy a mini- és játékuszkároknál gyakrabban fordul elő Cushing, mint a normál uszkárban, de őket is érintheti a betegség.
2. Boxer
A boxer egy nagyon barátságos, boldog és hűséges fajta, amely arról ismert, hogy éppoly ostobák, mint bátorak. A fajta az AKC munkacsoportjának tagja, és sajnos ezek a szeretetre méltó kutyák sokféle egészségügyi problémára hajlamosak, beleértve a brachycephaliához, a rákokhoz, a szívbetegségekhez, a puffadáshoz, a hypothyreosishoz és a Cushing-kórhoz kapcsolódó légzési problémákat.
3. Tacskó
A tacskó egy nagyon népszerű kutya, amely kis termetéről és hosszúkás testéről ismert. Ezek az imádnivaló kis vadászok a vadászkutyák csoportjába tartoznak, és szelektíven ezzel a testtípussal tenyésztették őket, hogy bemászhassák az odúkba és kiöblíthessék a borzokat.
Ez a testfelépítés hajlamossá tette őket bizonyos egészségügyi állapotokra, mint például a csigolyaközi betegség, a térdkalács-elégtelenség és a csípődiszplázia, de nagyobb valószínűséggel szenvednek számos más betegségben is, mint például szemproblémák, allergia, Cushing-kór, elhízás, és a kapcsolódó egészségügyi problémák.
4. Boston terrier
A bostoni terrier egy szerethető társfajta, amelyről ismert, hogy buta, barátságos és tele van örömmel. Megfelelő arányban járnak egészségügyi problémákkal, különösen a brachycephalicus légúti szindrómával, de szemproblémákkal, allergiákkal, térdkalács luxatióval és Cushing-kórral is.
5. Yorkshire terrier
A lelkes yorkshire terrier egy pint méretű társ és az egyik legnépszerűbb játékfajta. Mint a legtöbb fajtatiszta, hajlamosak bizonyos genetikai betegségekre, beleértve a Cushing-kórt is. Idős korukban gyakran szenvednek parodontális betegségben, hipoglikémiában, májsöntben, légcsőösszeomlásban, patelláris luxatióban és szemproblémákban is.
6. Staffordshire Bull Terrier
A Staffordshire Bull Terrier egy közepes méretű terrier fajta, alacsony termettel és izmos testalkattal. Lehetséges, hogy ezek a bátor kölykök harcoltak, de évekig tartó minőségi tenyésztési gyakorlatuk révén a család szeretett és ragaszkodó kedvenceivé váltak.
Noha meglehetősen egészséges fajta, nem mentesülnek bizonyos egészségügyi állapotok alól, ideértve az allergiák, a térdkalács-fekély, a csípő- és könyökdiszplázia, a szürkehályog és a Cushing-kór fokozott előfordulását.
Mi az a Cushing-kór?
A Cushing-kór vagy a hyperadrenocorticizmus akkor fordul elő, amikor a mellékvesék túl sok kortizolt választanak ki, ami egy stresszhormon. A túlzott mennyiségű kortizol más súlyos egészségügyi állapotokat is okozhat, beleértve a cukorbetegséget, a krónikus húgyúti fertőzéseket, a magas vérnyomást és a veseproblémákat. Egyes kapcsolódó állapotok életveszélyesek lehetnek, ezért fontos, hogy az állapotot egy engedéllyel rendelkező állatorvos felügyelete mellett megértsük és kezeljük.
Klinikai tünetek
Fontos, hogy szorosan figyelje kutyáját minden olyan szokatlan fizikai vagy viselkedési jelre, amely potenciális egészségi állapotra utalhat. A Cushing-kórban szenvedő kutyán számos klinikai tünet mutatkozhat, többek között:
- Fokozott étvágy
- Túlzott szomjúság
- A bőr elvékonyodása
- visszatérő bőrfertőzések
- Hajhullás
- Gyakori vizelés
- Izomgyengeség
- Megnagyobbodott has (pocakos megjelenés)
- Lihegve
- Letargia
Okok
A Cushing-kór oka eltérő lehet, de az agyalapi mirigy és/vagy a mellékvesék problémáihoz kapcsolódik. Az agyalapi mirigy egy borsó nagyságú mirigy az agy alján, amely számos hormont termel, beleértve az adrenokortikotrop hormont is.
Ez a mellékvese-kortikotrop hormon serkenti a mellékveséket, hogy kortizolt termeljenek. A Cushing-kór három különböző típusba sorolható, amelyek mindegyikének különböző okai vannak.
Apofízisfüggő Cushing-kór
Az agyalapi mirigy-függő Cushing-kór akkor fordul elő, amikor az agyalapi mirigy daganata túl sok kortizoltermelést serkentő hormon kiválasztását okozza. Az agyalapi mirigy daganatai gyakran kicsik és jóindulatúak, de neurológiai tünetek is kialakulhatnak, ahogy nő. A Cushing-kór hipofízistől függő esetei a kutyák eseteinek 80-85 százalékáért felelősek.
Mellékvese-függő Cushing-kór
A kutyáknál a mellékvese-függő Cushing-kór az esetek 15-20 százalékát teszi ki. Ez a típusú Cushing-kór akkor fordul elő, ha daganat van az egyik vagy mindkét mellékvesében, ami felesleges kortizol termelését eredményezi. A mellékvese daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, amelyet a diagnosztikai vizsgálat során határoznak meg.
Iatrogén Cushing-kór
A mellékvesék a kortikoszteroidok két formáját termelik: glükokortikoidokat és mineralokortikoidokat. A kortizol a glükokortikoidok egyike, és szabályozza a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserét, és csökkenti a gyulladást.
A kortikoszteroidok vényköteles gyógyszerként történő alkalmazása rövid és hosszú távú mellékhatásokat is okozhat, beleértve az iatrogén Cushing-kórt. Ez a kortikoszteroidok egy másik mögöttes egészségi állapot kezeléseként történő hosszú távú használatával kapcsolatos hosszú távú mellékhatásnak tekinthető. Ez leggyakrabban kisebb fajtáknál figyelhető meg, de bármilyen méretű kutyáknál előfordulhat.
Diagnózis
Minden kutyát, amely szokatlan fizikai jeleket vagy viselkedést mutat, a lehető leghamarabb meg kell vizsgálnia egy engedéllyel rendelkező állatorvosnak. Az állatorvosok gyakran végeznek vérvizsgálatot a Cushing-kór diagnosztizálására. Az ultrahang, a CT és az MRI nagyon hatékonyak az agyalapi mirigy és a mellékvesék daganatainak kimutatásában, és hasznosak minden olyan betegség kizárására, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.
Kezelés
A Cushing-kór kezelése a kiváltó októl függ. A lehetőségek közé tartozik a műtét, a gyógyszeres kezelés és a sugárzás. Azokban a ritka esetekben, amikor az állapotot túlzott szteroidhasználat okozta, az állatorvos felügyelete mellett a szteroidok adagját vagy csökkentik, vagy teljesen leállítják.
Ha a mellékvese vagy az agyalapi mirigy daganata jóindulatú, a daganat műtéti eltávolítása gyógyíthatja a betegséget. Ha a kezelés javasolt módja a gyógyszeres kezelés, a trilosztán vagy a mitotán gyógyszert felírhatja és szorosan ellenőrizheti az állatorvos egy speciális kezelési terv szerint.
Ha Cushing-kórhoz kapcsolódó rosszindulatú daganat áll fenn, az állatorvos megbeszéli a tulajdonossal a legjobb kezelési módot az egyes páciensek alapján.
Következtetés
Hat kutyafajta hajlamosabb a Cushing-kórra, köztük az uszkár, a boxer, a tacskó, a bostoni terrier, a yorkshire terrier és a staffordshire bullterrier. Azonban nem ezek az egyetlen fajták, amelyek szenvedhetnek a betegségtől. A Cushing-kór a hormontermeléssel kapcsolatos, és jelenleg nincs határozott válasz arra, hogy ez a hat fajta miért szenved nagyobb valószínűséggel ettől, mint mások.
