A cukorbetegség (DM) gyakori endokrin- vagy hormonális betegség a kutyáknál, különösen a 7-10 éves korosztályban. Az állapot gyakoribb (körülbelül kétszer annyi) nőstény kutyáknál, mint hímeknél. Számos tanulmány azonosított különböző kutyafajtákat, amelyeknél fokozott a cukorbetegség kialakulásának kockázata, és olyanokat is, amelyeknél nyilvánvalóan csökkent a kockázat. Az ilyen betegségek előfordulását valószínűleg erősen befolyásolja a földrajzi terület és a fajtapreferencia.
Sajnos a cukorbeteg kutyák kezelése bizonyos esetekben meglehetősen frusztráló lehet. Gyakran szükség van a kezelési terv módosítására, különösen olyan esetekben, amikor inzulinrezisztencia áll fenn, ami magasabb inzulinadagot igényel a klinikai tünetek kezelésére. Az alábbiakban áttekintjük ennek az állapotnak a kutyáknál előforduló néhány gyakori klinikai tüneteit, kezelésüket, és azt, hogy miért válhat bonyolultabbá a kezelés.
Mi a cukorbetegség?
A kutyák cukorbetegségének két kategóriája van: diabetes mellitus és diabetes insipidus. Bár mindkét állapot fokozott vízfelvételt és túlzott vizeletürítést okoz, döntő fontosságú különbséget tenni közöttük, mivel a lehetséges okok jelentősen eltérnek egymástól, és a két állapot jelentősen eltérő kezelést igényel.
A diabetes mellitus a tartósan emelkedett vérszintre utal. Diabetes insipidusban a vércukorszint normális, és az állapotot túlzott vizeletürítés és ezzel járó fokozott szomjúság jellemzi a károsodott só- és vízanyagcsere miatt. Ebben a cikkben kizárólag a diabetes mellitusra összpontosítunk, és a „cukorbetegség” kifejezés alább a cukorbetegségre vonatkozik.
Mik a cukorbetegség jelei?
A cukorbetegség jellegzetes jelei közé tartozik a megnövekedett vízbevitel (polidipsia), fokozott vizeletürítés (vagy polyuria), fokozott étvágy (más néven polyphagia) és gyakran egyidejű fogyás. Nem minden cukorbeteg kutyának van megnövekedett étvágya a bemutatás idején, és ennek hiánya további vizsgálatokat tesz szükségessé a cukorbetegség egyidejű betegségeivel vagy szövődményeivel kapcsolatban, amelyek befolyásolhatják annak kezelését.
Míg a fenti klinikai tünetek jellemzően azok, amelyeket a cukorbeteg kutyák gazdái észrevesznek, vagy akár arra késztetik őket, hogy vigyék el szeretett barátjukat a helyi állatorvosi rendelőbe, nem ezek az egyetlen változások, amelyek a kutyák cukorbetegsége esetén észlelhetők. Sajnos a szürkehályog kialakulása cukorbeteg kutyáknál is gyakori, egyes tanulmányok szerint a cukorbeteg kutyák körülbelül 80%-ánál a diagnosztizálást követő első éven belül szürkehályog alakul ki. Az emberekhez hasonlóan a szürkehályog jelentősen negatívan befolyásolhatja a látást.
Egyéb klinikai tünetek, amelyek vagy a nem megfelelő kezelés szövődményeihez kapcsolódnak (pl. diabéteszes ketoacidózis (DKA)), vagy olyan alapbetegségnek tulajdoníthatók, amelyek inzulinrezisztenciát idéztek elő és kiváltották például DKA. A DKA-ban szenvedő kutyák klinikai tünetei lehetnek, beleértve a következők bármely kombinációját: étvágytalanság/étvágytalanság, hányás, gyengeség jelei és kiszáradás. Amint arra fentebb ut altunk, az ilyen esetek bonyolultak, és további kidolgozást igényelnek annak meghatározásához, hogy mi vezetett ebbe az állapotba.
Az alapbetegségi folyamatokhoz kapcsolódó klinikai tünetek közé tartozhatnak a bőr és a szőrzet elváltozásai hyperadrenocorticizmussal (Cushing-kór) vagy étvágytalanság, hányás és hasnyálmirigy-gyulladással összefüggő hasi fájdalom, hogy még néhány gyakoribb okot említsünk.
Mik a cukorbetegség okai?
A diabétesz mellitusz az inzulintermelés hiánya, sejtszintű hatása vagy mindkettő eredménye. Kialakulásának mögöttes mechanizmusai közé tartozik a genetika, a lehetséges környezeti tényezők, a hasnyálmirigy-betegség jelenléte, az inzulinrezisztenciát okozó állapotok (vagy gyógyszerek alkalmazása), és potenciálisan egy autoimmun rendellenesség, amely a hasnyálmirigyben az inzulinért felelős specifikus sejteket (béta-sejteket) célozza meg. gyártás.
Amint fentebb említettük, különböző kutyafajtákról megállapították, hogy fokozottan ki vannak téve a diabetes mellitus kialakulásának kockázatának. Feltételezték, hogy a fajta fogékonysága immunválasz génekkel van összefüggésben. Más szóval, a veszélyeztetett fajták nagyobb valószínűséggel szenvednek autoimmun betegségben, ami béta-sejtek pusztulásához és csökkent inzulintermeléshez vezet.
Hogyan ápolhatok egy cukorbeteg kutyát?
A legtöbb egészségügyi állapothoz hasonlóan, lehetőség szerint kezelje a kiváltó okot. Ez a legfontosabb olyan cukorbetegség esetén, amelyről úgy gondolják, hogy átmeneti jellegű, vagyis bizonyos gyógyszerek szedésével vagy az inzulin hatását befolyásoló egészségügyi állapotokkal jár.
A cukorbeteg kutya kezeléséhez inzulin beadása szükséges szubkután vagy bőr alá adott injekció formájában. Tekintettel a különböző rendelkezésre álló inzulinlehetőségekre, ezek nagy vonalakban gyors hatású, közepes hatású és hosszú hatástartamúak közé sorolhatók.
Általánosságban elmondható, hogy a gyors hatású változat kórházi használatra van fenntartva, különösen a rendkívül magas vércukorszint kezelésére, amely olyan szövődményekhez kapcsolódik, mint a DKA. A közepes hatástartamú inzulinok gyakran a terápia alappillérei a cukorbeteg kutyák krónikus kezelésében. Míg az inzulinválasz nagyon változó a betegek között, a legtöbb közepes hatástartamú inzulint általában naponta kétszer kell beadni.
Az emberi cukorbetegség kezelésében tett további előrelépésekkel a hosszú hatástartamú, sőt az ultrahosszú hatású inzulinok kifejlesztése következett, amelyek egyes betegeknél a napi egyszeritől akár a heti egyszeri injekcióig is szükség lehet. Besorolásuk ellenére ezek a hosszú hatástartamú készítmények gyakran még mindig napi kétszeri adagolást igényelnek a vércukorszint leghatékonyabb szabályozásához. Az ultra-hosszú hatástartamú inzulinok még viszonylag újak, de potenciálisan megváltoztathatják a cukorbeteg kutyák kezelését a nem túl távoli jövőben, ezért figyelje ezt a helyet!
A diéta és a takarmányozási gyakorlatok szintén kulcsfontosságúak a cukorbeteg kutyák kezelésében. Az ilyen kutyákat naponta kétszer két egyenlő méretű étkezéssel kell etetni, mindegyiket közvetlenül a tervezett inzulin injekció beadása előtt. Általában rostdús étrend javasolt.
A folyamatos glükózmonitor (CGM) használata előnyös lehet cukorbeteg kutyák glükózszintjének monitorozásában, és segíthet az inzulinadagolás módosításában is, hogy elkerülhető legyen a hipoglikémia (túl alacsony vércukorszint). A CGM egy kisméretű érzékelő, amelyet a kutya bőrének felületén helyeznek el, és képes mérni az intersticiális glükózszintet, ami meglehetősen pontos vércukorszint-jelzőként szolgál.
Bár az ilyen eszközök hasznosak lehetnek a döntéshozatalban, amikor az inzulinadag módosításáról van szó, fontos észben tartani, hogy a döntéshozatal legértékesebb eszköze a klinikai kép. Más szóval, a megnövekedett vízbevitel, a túlzott vizeletürítés és a megnövekedett étvágy klinikai tünetei kontrolláltak vagy jelentősen javultak? Ha a válasz igen, akkor valószínűleg nem szükséges, sőt potenciálisan káros is a tökéletes/normális vércukorszint elérésére törekedni.
A következetesség kulcsfontosságú a cukorbeteg kutyának az étrenddel, a testmozgással és az inzulin adagolásával kapcsolatban.
Gyakran Ismételt Kérdések
Melyek a cukorbetegség típusai kutyáknál?
A cukorbetegség különböző típusait leírták emberekben, és az ilyen megkülönböztetéseket és terminológiát többé-kevésbé átírták kutyás barátainkra. A kutyáknál a cukorbetegség leggyakoribb formája az 1-es típusú DM-hez hasonlít. Korábban az 1-es típusú DM-t inzulinfüggő DM-nek nevezték, mivel tartós inzulinhiány jellemzi. Ezért az ilyen betegeknek feltétlenül szükségük van exogén (injektálható) inzulinra, hogy szabályozzák a vércukorszintet, és megelőzzék a kezeletlen cukorbetegség nem kívánt és gyakran életveszélyes szövődményeit, például a ketoacidózist és akár a halált is.
Az átmeneti vagy reverzibilis cukorbetegség rendkívül ritka, sőt ritka a kutyáknál. Általában olyan kutyáknál diagnosztizálják, amelyek korábban szubklinikai cukorbetegek voltak, és vagy más egészségügyi állapotuk van, vagy olyan gyógyszert kapnak, amely inzulin antagonizmust vagy rezisztenciát vált ki. A 2-es típusú vagy nem inzulinfüggő DM ritkán fordul elő kutyáknál, és jellemzően egyidejű inzulin-antagonista állapottal vagy kezeléssel társul, például az alábbiakban vázoltak. Az elhízás okozta inzulinrezisztenciát kutyákban dokumentálták. Jelenleg azonban nem érkeznek jelentések ilyen típusú DM-hez vezető inzulinrezisztenciáról, ami gyakran előfordul embereknél (a leggyakoribb típus) és még macskáknál is.
Melyek a kutyák inzulinrezisztenciájának okai?
Példák azokra a gyakoribb állapotokra, amelyek inzulinrezisztenciát okozhatnak, a következők:
- Hyperadrenocorticism (Cushing-kór)
- Diesztrus (a petefészek ciklus ivarzást követő fázisa) vagy terhesség nőstényeknél
- Fertőzés (a húgyúti fertőzések a leggyakoribbak)
- Hasnyálmirigy-gyulladás
- Elhízás
- Pajzsmirigy alulműködés
- Szívbetegség
- Krónikus vesebetegség
Következtetés
A cukorbetegség gyakori hormonális betegség, amely a kutyákat érinti. Ennek az állapotnak a klasszikus jelei közé tartozik a megnövekedett vízbevitel, fokozott vizeletürítés, fokozott étvágy és gyakran az ezzel járó fogyás. A szürkehályog kialakulásával összefüggő vakság egy másik gyakori oka annak, hogy a cukorbeteg kutyákat állatorvosi klinikán kell bemutatni.
A kutyák cukorbetegségének kezelése az inzulin adagolására összpontosít. Az inzulin adagolása mellett a következetesség kulcsfontosságú a cukorbeteg kutya gondozása során – tartsa állandóan a diétát, tartsa ugyanazt az aktivitási szintet napról napra, és gondoskodjon arról, hogy az inzulin injekciókat 12 óránként adják be (miután megbizonyosodott arról, hogy a kutya evett egy teljes étkezés).
Sajnos, különösen a cukorbetegség nem megfelelő kezelése esetén, vannak potenciálisan életveszélyes szövődmények, mint például a diabéteszes ketoacidózis. Remélhetőleg a kezelési és megfigyelési stratégiák fejlődésével az ilyen szövődmények egyre ritkábbak lesznek.
