Rendszeres séta vagy kocogás során észrevehette, hogy a békák kilépnek az utadból, és a fűbe szaladnak, amikor a közelükbe érsz. Néha ezt anélkül teszik, hogy látnák, ahogy közeledsz hozzájuk. Hogyan hallhatnak ezek az apró lények látható fülek nélkül?
Nos,a békáknak van belső és középfülük, és elég jól hallanak. A legtöbb kétéltű hatékonyan hall a levegőben, a föld alatt és még a víz alatt is. Olvassa el az alábbi cikket, ha többet szeretne megtudni a békák és más kétéltűek eme egyedülálló képességéről.
Van fülük a békáknak?
Valószínűleg észrevetted, hogy a békáknak, szalamandráknak és más kétéltűeknek nem az a tipikus külső fülük van, mint amilyet megszoktunk, de ez nem jelenti azt, hogy hiányoznak a füleik.
A békáknak van belső és középfülük, amelyek csak a külső szerkezetek nélkül szolgálják ugyanazt a célt. Természetesen ezeknek az apró lényeknek hallaniuk kell, hogy túlélhessenek a vadonban, és a hallásuk valóban kiváló! A békafülek szerkezete is fajonként változik, bizonyos fajok, például a Ranidae családba tartozó fajoknak dobfülük van – ezt az alábbiakban részletesen elmagyarázzuk.
Miért fontosak a fülek a békák számára?
- Kommunikáció
- Válasz párkapcsolati hívásokra
- Területi és segélyhívások hallása
- Ragadozók vagy közeli veszély hallása
- Préda felkutatása
A kommunikáció még egy béka életében is kulcsfontosságú, mint minden más élőlénynél. A hallás lehetővé teszi a békák számára, hogy kommunikáljanak egymással és hívják egymást. A legtöbb esetben a hímek gyakran kiáltoznak nőstényekért, hogy párt találjanak. Területi hívásokat és segélyhívásokat is indíthatnak, amelyeket más békáknak hallaniuk kell, hogy megértsék, mi történik körülöttük.
Természetesen a kommunikáció és a hallás képessége mellett a békák a hallásukra is támaszkodnak, hogy észrevegyék a potenciális ragadozókat. Ez különösen hasznos a csökkent közeli látásuk miatt.
A békák fülének szerkezete
Amint már említettük, a békáknak van dobhártyája és belső füle. Lehet, hogy hiányzik a külső szerkezetük, de van egy timpanonjuk, egy nagy külső membrán, amely elválasztja a béka belső fülét a külsőtől. Ez a membrán közvetlenül a béka szeme mögött található, és bár nem dolgozza fel a hanghullámokat, hatékonyan továbbítja azokat a fül belső részébe. A béka dobhártyája a tüdőhöz kapcsolódik. Ez lehetővé teszi a béka számára, hogy hangos hangot adjon anélkül, hogy megsértené a dobhártyáját.
A timpanon mérete befolyásolja a hím béka hívásának gyakoriságát. A timpanon emellett megvédi a belső fület a víz behatolásától és más idegen tárgyaktól. A béka dobhártyája nagyon hasonlít az ember dobhártyájára, és úgy vibrál, mint egy pergő.
Békák, amelyek fül nélkül hallanak
Egy bizonyos Odorrana tormota nevű béka volt az első ismert faj, amelyet egyedülálló ultrahang-kommunikációs képességgel fedeztek fel! Van egy elmélet, amely szerint ezek a békák akkor fejlesztették ki ezt az egyedülálló képességet, amikor természetes élőhelyükön, a kínai Anhui tartományban éltek. Az emberi zaj olyan hangos volt, hogy lehetetlenné tette a békák közötti kommunikációt, ezért új kommunikációs formát kellett kidolgozniuk. A legtöbb más fajtól eltérően ennek a békának bemélyített dobhártyája van. Morfológiailag alkalmasak ultrahang kibocsátására és fogadására. Süllyesztett dobhártyájuk miatt a középfülcsont rövidebb, mint más békáknál. Ez lehetővé teszi, hogy a rövidebb középfülcsont magasabb frekvenciákat fogadjon.
Végső gondolatok
Igen, a békának van füle! Bár nehéz látni, a békáknak valójában fülük van a szeme mögött. Hallásukra hagyatkoznak, hogy eligazodjanak a természetben, találjanak élelmet, kommunikáljanak egymással és elkerüljék a veszélyt. Egyes békák még azt is kifejlesztették, hogy ultrahanggal kommunikáljanak.
