A genetika területe meglehetősen új adalék a tudományokhoz. Bár régóta ismerjük a szülőkről az utódokra átadott domináns és recesszív tulajdonságokat, a legjelentősebb fejlemények csak az elmúlt évszázadokban következtek be.
A kromoszómák a genetika létfontosságú összetevői. Ezek a struktúrák a sejtmagban találhatók, és DNS-ből állnak, amely meghatározza az egyes élőlények fejlődését. Minden növénynek és állatnak vadul eltérő számú kromoszómája van. Szóval, hány kromoszómája van a macskáknak?A macskáknak 38 kromoszómájuk van, vagy 19 párja, de a szabály alóli kivételt alább tárgyaljuk.
Hogyan keletkeznek a kromoszómák?
Minden élőlény sejtgyűjtemény, amelyek mindegyikének van magja. A mag tartalmazza azokat a kromoszómákat, amelyek alkotják azt, amilyenek vagyunk, és megvédi őket. Minden sejt tartalmaz egy magot kromoszómákkal, így rengeteg kópia található a testben.
A kromoszómák különböző formájúak. Egyesek „X”, míg mások „V” alakot vagy egyetlen sávot alkotnak. A kromoszóma alakjától függetlenül DNS-sel körülvett fehérjékből épül fel.
A fajtól függetlenül a DNS tartalmazza azokat a géneket, amelyek egy vagy több tulajdonság kifejlődését irányítják, és amelyek a szülőről az utódra kerülnek. Mindezek az információk fel vannak osztva a kromoszómák között, hogy kialakítsák a teljes genetikai felépítést.
Ha egy kromoszóma hiányos vagy sérült, az genetikai rendellenességet, például süketséget, glikogénraktározási betegségeket vagy kardiomiopátiát okozhat macskákban.
A kromoszómák jellemzően párokban jönnek össze, amelyek az anyától és az apától származó információkat tartalmazzák, és egy teljes készletet alkotnak. A spermium és a petesejt is tartalmazza a szülő genetikai felépítésének felét, és ha kromoszómában egyesülnek, az egyes gének expresszálódnak.
A domináns és recesszív gének mögött az az elképzelés áll, hogy egy kromoszóma „uralja” a kísérő gént, előnyben részesítve egy bizonyos genetikai tulajdonságot. A recesszív gén elnyomódik, és ez a gén nem fejeződik ki, de továbbadható utódoknak.
Macskagenetika
Mint már említettük, a macskáknak 38 kromoszómája van 19 párban. Egy pár határozza meg a nemet, amely lehet X vagy Y. A nőknek két X kromoszómájuk van, a férfiaknak pedig egy X és egy Y kromoszómája. Az anya az X kromoszómát, míg az apa egy X-et vagy egy Y-t, ami meghatározza a létrejövő utód nemét.
A szex után a macska genetikai felépítésének nagy részét a fennmaradó kromoszómák határozzák meg. Ha valaha is elgondolkozott már azon, hogy a macskák miért mutatnak csekély fizikai különbséget a hím és a nőstény között, ez azért van, mert a DNS-ük nagyon kevés határozza meg a nemet.
Minden macska, egy lusta házimacska vagy egy bengáli tigris, hasonló kromoszómákkal rendelkezik, amelyeket kariotípusoknak nevezünk. E hasonlóság miatt a macskafajok sikeresen keresztezhetők. Néhány példa a liger, vagy egy oroszlán és egy tigris keresztezése, valamint egy házi bengáli, egy ázsiai leopárdmacska és egy házimacska keresztezése. A sikeres utódok ellenére a kis kromoszóma-különbségek meddőséghez vezethetnek az utódok között, és megnő a születési rendellenességek kockázata.
Macskák vs. Emberek
Az emberek és a macskák vadul másképp néznek ki, és eltérő a genetikai felépítésük. Az embereknek 23 pár kromoszómája van, míg a macskáé 19. Az emberek és a macskák több mint 100 millió évvel ezelőtt egy közös őstől ágaztak el, és mindegyik egyedi evolúciós utat követett.
Ennek ellenére DNS-ünk 90%-án megosztjuk a macskákat. Megosztjuk a nemi kromoszómákat, és X-et kapunk anyánktól, X-et vagy Y-t apánktól. Sok kromoszómánk hasonló vagy azonos a macskák kromoszómáival, ami hasznos eszköz az orvostudomány számára a betegségek és a gyógyszerek megértésében.
Egyedi génexpresszió a macskákban
A legtöbb ember tudja, hogy a calico macskák szinte mindig nőstények, a narancssárga macskák pedig szinte mindig hímek. A macskabunda színéhez sok génre és kromoszómára van szükség, bár a fő színt az X kromoszómában lévő gén határozza meg. A gén lehet fekete vagy narancssárga, de nem mindkettő. Az összes többi macskaszín és minta az eredeti fekete vagy narancssárga szín alapján alakul ki.
A nőstény macskáknak két X-kromoszómája van, ami azt jelenti, hogy az egyikben lehet a fekete, míg a másikban a narancssárga gén. Amikor ez megtörténik, mindkét gén kifejezi és fekete-narancssárga teknősbéka- vagy kalikómintát hoz létre.
A hím macskáknak csak egy X-kromoszómája van, így génjeik nem képesek egyszerre kifejezni a feketét és a narancssárgát. Ezzel szemben ez előnyt jelent számukra az élénk narancssárga bundával, ezért a legtöbb narancssárga macska hím. A nőstények csak akkor lehetnek narancssárgák, ha mindkét szülő hozzájárult a narancssárga génhez.
Mindennek ellenére léteznek hím kalikómacskák. Ezek a macskák azonban hihetetlenül ritkák, és egy mutációból származnak. A narancssárga gén a fekete gén mutációja, tehát a gén eredetileg fekete volt. Az anyaméhben a narancssárga gént tartalmazó hím macska hirtelen visszatérhet a fekete génhez. Mivel a fejlődés megkezdődött, a macska egyes részei az eredeti narancssárgák maradnak, a többi pedig feketén alakul ki, így kalikon mintázatot kap.
A hím kalikó másik, ritkább módja a kimérizmus. Ez a ritka állapot akkor fordul elő, amikor két megtermékenyített petesejt egyesül, két egyedi DNS-készletet biztosítva egyetlen szervezetben. Ha a megtermékenyített peték egy fekete és egy narancssárga hímtől származnak, a macska kalikós lehet. Ennek ellenére továbbra is két genetikailag eltérő DNS-felépítés lesz.
Kék szemű fehér macskák
A kék szemű fehér macskák gyönyörűek, de ennek a szépségnek ára van. Az ASPCA Complete Guide to Cats szerint a nem kék szemű fehér macskák 17–20%-a süket; Az egyik kék szemű, „furcsa szemű” fehér macskák 40%-a süket; A kék szemű fehér macskák 65–85%-a süket.”
Ez a veleszületett süketség korrelálhat a KIT génnel, amely meghatározza, hogy a szőr mekkora része fehér. A gén kifejezhető teljesen fehér macskában, fehér foltokkal rendelkező macskában, fehér kesztyűs macskában vagy fehér nélküli macskában. Ugyanaz a genetikai kifejezés, amely meghatározza a teljesen fehér macskát, növeli a kék szem és a süketség esélyét is, bár az ok ismeretlen.
Kapcsolódó olvasmány: 61 fajta perzsa macskaszín (képekkel)
Dél-amerikai ocelotok
Egyes dél-amerikai macskáknak csak 36 kromoszómája van. Ezek mind ocelot származásúak, beleértve az ocelotot, oncillát, Geoffroy macskáját, pampa macskáját, kodkodot, andoki hegyi macskát és margay-t.
A tudományos közösség egy része emiatt elválasztja az ocelot család tagjait a házi- és a vadmacskáktól egyaránt. Az ocelotákat házimacskákkal is lehet tenyészteni, hogy nagy, gyönyörű hibrideket hozzanak létre, amelyek engedelmesebbek, mint egy oroszlán, tigris vagy leopárd. Sajnos a kromoszóma eltérések megnehezítik az élveszületéseket, megzavarják az eltérő terhességi időszakokat, és a hímek általában terméketlenek.
Következtetés
A genetika fajtól függetlenül lenyűgöző téma, de a macskáknak van néhány egyedi génkifejezése. Kromoszómáik száma, valamint a nemhez hozzájáruló kromoszómák alacsony százaléka olyan jellegzetes génkifejezéseket eredményez, mint a kalikon és a teknősbékahéj színe, a kék szemű fehér szőrzet és a hibrid macskafajták.
