A kutyák a legszociálisabb állatok a földön. Valószínűleg sokféleképpen láthatta már ezt bizonyítani – az izgatott ajtónyitó köszöntésektől a tulajdonosok felé irányuló imádó tekintetekig; jó oka van annak, hogy ezeket az állatokat „az ember legjobb barátjaként” ismerik. De a kutya barátságos természete nem csak a kondicionáláson múlik. Tanulmányok bizonyítják, hogy ennek az állatnak a hiperszociális viselkedése a genetikájába írható!
A kutyák kapcsolatot teremtenek a körülöttük élőkkel – emberekkel és állatokkal egyaránt – a gondoskodás és szeretet adása és fogadása, valamint az együttműködés révén. Ebben a cikkben egy kicsit mélyebbre ásunk a kutyák szociális viselkedésében, és elmagyarázzuk, mi teszi őket a világ legjobb társává!
Miért ilyen társasági lények a kutyák?
Ősök
A leszármazottaikhoz hasonlóan a farkasok, a kutyák is teherhordó állatok. A vadonban a falka együtt fog táplálkozni és megvédeni a területét, otthoni helyzetekben pedig a kutya a gazdáját és az emberi családját a falka tagjának tekinti.
A kutyafalka mentalitása az egyik olyan tényező, amely ilyen társasági állattá teszi. Vágyakoznak falkatagjaik társaságára, és akkor érzik magukat a legnagyobb biztonságban, ha tudják, hogy mindenki a közelben van, aki érdekli őket.
Empátia
A kutyák kiválóan érzékelik gazdájuk hangulatát. Nemcsak felismerik a különböző szavakat, de azonosítani tudják az egyes szavak mögött meghúzódó különböző érzelmeket is, és ezek alapján értelmezni tudják, hogyan érezheti magát tulajdonosa. Valójában csak a hangja vagy tónusa segíthet kutyájának olvasni az érzelmeit!
Egy 2018-ban megjelent tudományos cikk1kifejti, hogy „a kutyák nemcsak empátiát éreznek az emberek iránt, hanem bizonyos esetekben empátiát is gyakorolnak.”
A kutyákat az teszi még szociálisabbá, hogy örömmel megkapják azt az érzelmi támogatást is, amelyet az emberek adnak nekik, legyen szó dicséretről, testi szeretetről vagy csemegékről.
Kommunikáció
Ahhoz, hogy egy állatot társasnak lehessen tekinteni, létfontosságú a jó kommunikáció. A kutyák nemcsak egy bonyolult rendszerrel kommunikálják érzelmeiket más kutyákkal és emberekkel – például a farkuk csóválásával, a fülük lesimításával, a testtartás megváltoztatásával, sőt a hangok megszól altatásával is, hanem kifejezetten jó az emberi kifejezések felolvasásában is. arcok!
Genetika
Általánosan elfogadott, hogy a kutyák hiperszociálisak az őseikhez, a farkasokhoz képest. Bár sokáig azt hitték, hogy ez a kondicionálásnak köszönhető, egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a kutyák genetikailag hajlamosak lehetnek arra, hogy szociálisabbak legyenek2Konkrétan a GTF21 és GTF21RD1 gének jelenléte az, ami lehetővé teszi, hogy a kutyák erősebb köteléket alakítsanak ki társas társakkal3
Kiskutyaszocializáció
A kutyák hajlamosak lehetnek arra, hogy barátságosak és társaságkedvelőek legyenek, de a korai szocializáció nélkül, amely segít a kölyköknek megtanulni, hogyan kommunikáljanak emberekkel és állatokkal, különféle viselkedési problémák alakulhatnak ki bennük, például szorongás vagy agresszió.
Körülbelül 3 hetes koruktól a kölykök elkezdenek kapcsolatba lépni más kutyákkal vagy a közelben lévő emberekkel. 3 hetes és 16 hetes koruk között a kölykök a legfogékonyabbak arra, hogy megtanulják, hogyan kommunikáljanak másokkal és alkalmazkodjanak a különböző környezetekhez. A kölyökkutya életének ezen első néhány döntő hónapja során lehetőséget kell adni neki, hogy megtapasztaljon egy sor környezetet, érintkezzen emberekkel és állatokkal, és biztonságos módon tapasztalja meg a különböző látványokat, hangokat és szagokat.
Következtetés
A kutyák hihetetlenül szociális állatok. Ezek az intelligens lények nem csak azt kommunikálják gazdáikkal, hogy mit éreznek, hanem figyelmesek és érzékenyek arra is, hogyan érzik magukat a körülöttük lévő emberek és állatok. A kutyák teherhordó állatokként természetesen vágynak a számukra fontos emberek vagy állatok közelében lenni.
A megfelelő szocializáció a kölyökkutya első néhány hónapjában elengedhetetlen ahhoz, hogy magabiztos, társaságkedvelő és jól alkalmazkodó kutyát neveljünk.
