Amióta David Foster Wallace közzétette hírhedt cikkét, „Véld el a homárt”, az, hogy a homárok fájdalmat éreznek-e vagy sem, általános vitaté vált, bár a szakemberek évtizedek óta próbálják megtalálni a választ erre a kérdésre.
Bár a „Tekintsd meg a homárt” rengeteg beszélgetést gerjesztett a kérdés körül, még mindig kevés az egyetértés arról, hogy a homár valóban érez-e fájdalmat. Úgy tűnik, hogy a homárok még a legkisebb hőmérséklet-különbségeket is képesek észlelni a vízben, bár nem rendelkeznek a fájdalom tényleges megértéséhez szükséges neurológiai útvonallal. Ennek ellenére a homároknak van biológiai válasza a „fájdalmas” helyzetekre.
Ha többet szeretne megtudni arról, hogy a homár érez-e fájdalmat, olvasson tovább. Ebben a cikkben az érvelés mindkét oldalát bemutatjuk. Kezdjük.
Homár és fájdalom – Heves vita
Az, hogy a homár érez-e fájdalmat, heves vitaté vált. Néhány országban, például Svájcban, illegálissá tette a teljesen élő és ébren lévő homár forrásban lévő vízbe helyezését. Ehelyett ezek az országok előírják, hogy a homárokat ki kell ütni, mielőtt az edénybe kerül.
Még azokban az országokban is, ahol hatályban vannak ezek a törvények, még mindig sok vita folyik arról, hogy a homár érez-e fájdalmat vagy sem. Egyszerűen egy gyors online pillantással a perspektívák széles skáláját láthatja az ügyben.
Az egyik szélsőség szerint a legtöbb homárgyártó cég azt állítja, hogy a homárok egyáltalán nem éreznek fájdalmat, míg a PETA ennek az ellenkezőjét állítja, hogy a homárok mindent éreznek, amit teszel velük. Tekintettel arra, hogy mind a homárcégek, mind a PETA elfogult álláspontot képvisel az ügyben, érthető, hogy érveik miért különböznek egymástól.
A vitát ennek ellenére sem a tudomány dönti el. Egyes tudósok azt állítják, hogy a homárok neurológiai útja lehetetlenné teszi számukra a fájdalom érzését. Más tudósok azonban azt állítják, hogy bár nem érezhetnek fájdalmat, mint mi, biológiai válaszaik révén képesek értelmezni a „fájdalmas” forgatókönyveket.
Miért nem tudjuk, hogy a homár fájdalmat érez?
Ahhoz, hogy megértsük, miért van olyan sok vita a téma körül, tudnod kell, hogy a tudósok miért nem biztosak a kérdésben.
Egyetlen tudós sem tudja biztosan megmondani, hogy egy másik állat érez-e fájdalmat, és ez vonatkozik a kutyákra, homárokra és bármely más fajra. Ehelyett a tudósok csak olyan kísérleteket végezhetnek, amelyek arra utalhatnak vagy cáfolhatnak, hogy az állatok éreznek-e fájdalmat vagy sem.
Bizonyos állatok (például kutyák, macskák és más, hozzánk hasonló neurológiai rendszerű állatok) szinte biztosan éreznek fájdalmat. A vizsgálatok azt sugallják, hogy ezek az állatok reagálnak a fájdalomra, és neurológiai reakcióik közel azonosak a miénkkel, ami tovább utal a fájdalomra.
A homárnak azonban nagyon eltérő anatómiája és neurológiai rendszere. Ennek eredményeként nehéz biztosan megállapítani, hogy a homár érez-e fájdalmat vagy sem. A tudósok csak a saját kísérleteiket és a homár reakcióit folytathatják, bár nem világos, hogy a reakciók fájdalom vagy ösztönök következményei.
Érvek, hogy a homárok fájdalmat éreznek
A leggyakoribb érv amellett, hogy a homár fájdalmat érez, az, hogy a homár továbbra is rángatja a farkát a vízbe helyezés után. Ezért feltételezzük, hogy a homárok fájdalmat érezhetnek, mivel negatívan reagálnak a forrásban lévő vízre.
A másik érv amellett, hogy a homárok fájdalmat éreznek, az, hogy a homár nagyon ügyes a vízhőmérséklet-változások észlelésében. Valójában a homárok meg tudják állapítani, ha a víz csak egy fokkal változott, nem beszélve arról, hogy felugrott a forráspontra.
E két tény együttes figyelembevételével azok, akik támogatják ezt az álláspontot, azt állítják, hogy a homárok érzékelik a forrásban lévő víz hőmérsékletét, és érzik, hogy élve főzik meg, vagy pánikba esnek a folyamattól. Ezért rángatózni kezdenek, hogy megpróbáljanak elmenekülni.
Érvek, hogy a homárok nem éreznek fájdalmat
Aki nem hiszi, hogy a homár fájdalmat érez, az nem utasítja el a fent leírt tényeket. Valójában még mindig egyetértenek abban, hogy a homárok megrándulnak, amikor forrásban lévő vízbe teszik, és hogy kifejlesztett rendszerük van a víz hőmérséklet-változásainak észlelésére.
Ezek az emberek azonban azzal érvelnek, hogy a homár neurológiai kerete azt jelenti, hogy valójában nem érzik a fájdalmat. Ehelyett a homárok kirándulnak a változásokra adott biológiai válaszból, amit jobban megérthetnétek ösztönként. Más szóval, nem reagálnak a fájdalomra, de a homár ösztönei beindulnak a hőmérséklet változása miatt.
Szóval, éreznek fájdalmat a homárok?
Szóval, hol maradunk? Mindkét érv nagyon erős és tudományos adatokban gyökerezik. A szó szoros értelmében nem úgy tűnik, hogy a homár úgy érezhet fájdalmat, mint mi. Azonban megtapasztalhatják a stresszt, és mindig tudják, ha különböző hőmérsékletű vízbe kerülnek.
Ennek eredményeként a homárok biológiailag reagálnak bizonyos helyzetekre, például amikor egy végtagot letépnek vagy forrásban lévő vízbe tesznek. Ezek a biológiai válaszok negatívak és stresszesek a homár számára, bár nem teljesen azonosak a fájdalommal.
Ahogyan azt bizonyára tudhatja saját mozgalmas napjaiból és stresszes életéből, a stressz ugyanolyan fájdalmas lehet, mint a fizikai fájdalom, bár nem ugyanúgy.
Fájdalmat éreznek a homárok, amikor élve főzik?
Ebből az álláspontból úgy tűnik, hogy a homárok valamiféle fájdalmat éreznek, ha élve főznek, bár ez valószínűleg nem olyan fizikai fájdalom, amelyet érezhetünk. Több mint valószínű, hogy a homárok érzik az élve főzés okozta stresszt, még ha nem is érzik ennek fájdalmát.
A főzés eddigi leghumánusabb formái
Bár néhányan még mindig azzal érvelnek, hogy az élve főzés éppoly humánus, mint bármely más főzési forma, a legtöbb etikus szakács amellett van, hogy a homárt közvetlenül a víz alá merítése előtt meg kell ölni. Ennek legjobb módja, ha kést vesz, és gyorsan összetöri a homár fejét. Ez gyorsan megöli a homárt anélkül, hogy szélsőséges biológiai reakciót vagy stresszt váltana ki.
Végső gondolatok
Sajnos lehetetlen megmondani, hogy a homár érez-e fájdalmat vagy sem. A legfrissebb tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a homár valamilyen fájdalmat tapasztal, de ez inkább a stresszre adott biológiai válasz. Bár a stressz nem teljesen egyenlő a fájdalom érzésével, a legtöbb ember etikátlannak tartaná, hogy ennek következtében a homárokat forrásban lévő vízbe rakják.
A legtöbb szakács azt javasolja, hogy a homár fejét először vágják fel, mielőtt a vízbe tennék. Még ha a homárok nem is éreznek fájdalmat, jobb biztonságban lenni, mint sajnálni. Végtére is, az extrém stressz ugyanolyan fájdalmas lehet, mint a szó szerinti fájdalom – nincs értelme potenciálisan kínozni a lényt, ha el tudja kerülni!
