Van a kutyáknak öntudatossága? Tanulmányok a kutyák megismeréséről

Tartalomjegyzék:

Van a kutyáknak öntudatossága? Tanulmányok a kutyák megismeréséről
Van a kutyáknak öntudatossága? Tanulmányok a kutyák megismeréséről
Anonim
trükköket gyakorló border collie kölyökkutya
trükköket gyakorló border collie kölyökkutya

Az öntudatosságot általában a rendkívül intelligens állatok, például a csimpánzok, orangutánok, gorillák és még néhány ember tulajdonságának tekintik. Ha érdekel, milyen okos a kutyád, érdemes megkérdezni, hogy a kutyák is tudnak-e öntudatosak lenni.

A válasz, mint sok más dologra is, bonyolult. A rövid válasz valószínűleg az – de minden attól függ, hogyan határozza meg.

Mi az önismeret és miért számít?

Az önismeret a legalapvetőbb formájában az önmagunk, mint a környezetétől elkülönült egyén felismerése. Ez magában foglalhatja a testi tudatosságot, ami azt jelenti, hogy megérti, hol vannak a különböző részei a térben, valamint az önvizsgálat, amely képes megérteni saját gondolatait és érzelmeit.

Az öntudatról azt írják, hogy ez „vitathatatlanul a pszichológia legalapvetőbb kérdése, fejlődési és evolúciós szempontból egyaránt”. A legmagasabb szinten potenciálisan ez az egyetlen dolog, ami elválasztja az embert az állattól, ezért érdemes megnézni, hogy az állatok is megtapasztalhatják-e ezt.

A szövetkezetekben is fontos jellemzője. Ha az egyén egy meghatározott szerepet betöltő egyénként ismeri fel magát, akkor úgy viselkedhet, hogy mind saját, mind pedig a társadalom érdekeit szolgálja.

Ezt szembeállíthatja a magányos állatokkal, például a cápákkal, akik csak a saját túlélésükkel törődnek, vagy összehasonlíthatja a hierarchikus rovarokkal, például a hangyákkal, amelyek törődnek a kolónia egészével, és nem tekintenek rájuk. saját élete.

Ezekből a példákból világosan látszik, hogy az önismeret olyan magasabb szintű érzelmek alapja lehet, mint az empátia, a féltékenység, sőt a szerelem is.

ember tartja a kutya mancsát
ember tartja a kutya mancsát

Hogyan teszteljük a kutyák öntudatát?

A leghíresebb önismereti teszt a tükörteszt, amelyet egy Gordon Gallup nevű evolúcióbiológus fejlesztett ki az 1970-es években. Az volt az ötlete, hogy megmutassa a csimpánzoknak saját tükörképét a tükörben, hogy lássák, felismerik-e, hogy saját maguk ábrázolása, vagy azt gondolták, hogy egy teljesen más csimpánzt mutatnak be.

A csimpánzok gyorsan használták a tükröt ápolásra vagy más önreflektív feladatokra (beleértve természetesen a saját nemi szervük vizsgálatát is). Annak tesztelésére, hogy valóban tudatában vannak-e annak, hogy ez tükröződés, a Gallup vörös festéket adott a szemöldökükhöz; Amikor visszatértek a tükörhöz, a majmok ujjaikkal az arcuk festékéhez érintették, bizonyítva, hogy van némi öntudatuk.

Szóval, hogyan teljesítenek a kutyák a tükörteszten? Szörnyen, mint kiderült. A kutya általában teljesen más kutyaként kezeli a tükörképét, és félelemmel, kíváncsisággal vagy agresszióval reagálhat.

Mielőtt azt feltételezné, hogy ez azt jelenti, hogy a kölykök nem ismerik önmagukat, fontos azonban felismerni a tükörteszt kutyákon való használatának alapvető hibáját: ez nem teszi lehetővé számukra, hogy a szaglásukra hagyatkozzanak., amely a világgal való interakció elsődleges eszköze.

A szippantás teszt

A tükörteszt korlátait felismerve egy Alexandra Horowitz nevű kutyakogníciós szakértő kísérletezett egy kutyabarátabb változattal: a szippantó teszttel.

Dr. Roberto Cazzolla Gatti által először megfogalmazott ötletek alapján Horowitz négy különböző szaggal ajándékozta meg kísérleti alanyait: a saját vizeletüket, egy másik kutya vizeletét, a saját vizeletüket és egy adalékanyagot, és csak az adalékanyagot.

Az ötlet az volt, hogy egy kutya nem tölt sok időt a vizeletének vizsgálatával, mivel már ismeri.

Horowitz tesztje átütő sikert aratott. A kutyák gyorsan figyelmen kívül hagyták a pisilást, de elég sok időt töltöttek a többi szag vizsgálatával.

A testtudatosság teszt

Egy másik tesztsorozatban az ELTE Pongrácz Péter nevű etológiaprofesszora egy sor játékot ajándékozott meg gazdáiknak, amelyek egy szőnyegen hevertek.

Volt azonban egy bökkenő: a játékok a szőnyegre voltak rögzítve, így a kutyák nem tudták elvégezni a feladatot, amíg a szőnyegen állnak. Felismernék, hogy saját testük akadályt jelent, vagy a teszt összezavarná őket?

Mint kiderült, a kutyák gyorsan rájöttek a problémára, megmutatva, hogy képesek megérteni a saját testük és az őket körülvevő világ közötti kapcsolatot, ami az öntudatosság fontos jele.

Kép
Kép

Következtetés

Tekintettel arra, hogy a kutyák egy fontos önismereti teszten megbuktak, de két másikat sikeresen teljesítettek, igazságos-e öntudatosnak nevezni őket? A rövid válasz: egyszerűen nem tudjuk.

A kutyákon eddig átesett tesztek egyike sem tekinthető igazán annak bizonyítékának, hogy kutyás barátaink öntudatosak, bár erős bizonyítékai ennek a lehetőségnek.

Hasonlóan, a tükörteszten való sikeres átadás elmulasztása pusztán bizonyíték arra, hogy a kutyák esetleg nem ismerik az öntudatot, nem pedig annak bizonyítéka, hogy igen. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy valójában mekkora értéke van ennek a tesztnek, tekintve, hogy egyes halak képesek átmenni rajta.

Végső soron az a kérdés, hogy a kutyák öntudatosak-e, kevésbé fontos, mint annak átgondolása, ami igazán számít: milyen csodálatosak, és mennyire szeretjük őket, függetlenül a kognitív képességeiktől.

Ajánlott: